John F. Kennedy elnök 1961. május 25-i kongresszusi beszédében megígérte, hogy az Egyesült Államok még az évtized végéig embert juttat a Holdra, és az asztronautát „onnan biztonságban vissza is hozza”. A Holdprogram meghirdetésének igazán emlékezetes beszéde 1962. szeptember 12-én hangzott el, a texasi Houstonban, a Rice Egyetemen. Az elnök itt beszélt a részletekről, és bejelentette, hogy Houston lesz a holdprogram központja.
“Még ebben az évtizedben eljutunk a Holdra” - ígérte Kennedy, és ez az ígéret megvalósult, annak ellenére, hogy egy hónappal később kitört a kubai rakétaválság, és 14 hónappal később az elnököt alig 360 kilométerre északra, a szintén texasi Dallasban meggyilkolták. Azt azonban Kennedy aligha gondolta, hogy a holdutazások alig három és fél évig tartanak majd, és közel fél évszázada, Nixon elnök óta egyetlen űrhajós sem járt a Hold felszínén - az okokról bővebben itt lehet olvasni.
A beszéd erről a részéről vált emlékezetessé:
"Vitorlát bontottunk ezen az új tengeren, mert új ismertet kell gyűjtetnünk, és új jogokat kell nyernünk, és ezeket megnyerve minden nép haladásának javára kell ezt felhasználnunk. Az űrkutatás, hasonlóan az atomkutatáshoz, és minden más tudományhoz, önmagában nem rendelkezik lelkiismerettel.
Az, hogy jóra vagy rosszra szolgáló erő lesz-e, rajtunk, embereken múlik.
És csak akkor tudunk hozzájárulni ehhez a döntéshez, ha az Egyesült Államok példamutató álláspontot foglal el. Csak így dönthetünk arról, vajon ez az új óceán a béke tengere lesz vagy egy új, rettenetes hadszíntér.
Nem azt állítom, hogy védetlenül kell vagy védetlenül fogunk állni az űr rossz szándékú felhasználásával szemben, ahogyan nem engedjük, hogy visszaéljenek a szárazfölddel vagy a tengerrel sem. Azt állítom azonban, hogy lehetséges úgy feltárnunk és uralnunk az űrt, hogy közben ne szítsunk háborús tüzeket és ne kövessük el újra azokat a hibákat, amelyeket az ember elkövetett, amikor kiterjesztette uralmát a bolygónk felett.
Ma még nincs konfliktus, nincsenek előítéletek és nincsenek nemzetek közötti viszályok az űrben. Az űr kockázatai egyformák mindnyájunk számára. Ennek legyőzése az egész emberiség javát kell, hogy szolgálja. Talán soha nem jön el még egyszer az a lehetőség, hogy ezt együtt tegyük ez meg. De, teszik fel némelyek a kérdést, miért a Hold? Miért választottuk ezt a célunknak? De ugyanígy megkérdezhetik, hogy miért másztuk meg a legmagasabb hegyet? Miért repültünk át 35 évvel ezelőtt az Atlanti-óceánon?
Úgy döntöttünk, hogy eljutunk a Holdra.
Úgy döntöttünk, hogy még ebben az évtizedben eljutunk a Holdra, és megteszünk más, ehhez hasonló lépéseket. Nem azért, mert a feladat könnyű, hanem azért, mert nehéz… Azért, mert ez a cél képességeink és erőnk legjavát igényli, azért, mert ez olyan kihívás, amit készek vagyunk elfogadni, olyan, amit nem akarunk halogatni és amit meg akarunk nyerni."
(fordítás: beszed.blog.hu)
A teljes beszéd felvétele (az angol szöveg itt olvasható):
