A történelem híres beszédei közül is kiemelkednek azok, amelyek egy új ország megszületését jelentették be. A 20. században számos új állam született meg, köztük egy olyan is, amely közel 1900 év után jött létre ismét az egykori területének egy részén. 24 órával a megszületése előtt az új államnak még nem volt neve és hivatalos nyelve.

A vitákra 1948. május 14-én Tel Avivban került pont, amikor Ben Gurion héberül felolvasta Izrael Államának Függetlenségi Nyilatkozatát. Aznap éjjel véget ért a brit uralom Palesztinában, és az új államnak másnap már négy ellenséges arab állam támadásával kellett szembenéznie.

A zsidó nép természetes és történelmi jogai és az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének határozata alapján ezennel kihirdetjük a zsidó állam megalakulását Palesztinában, amely az Izrael Állam nevet fogja viselni.

- jelentette be Ben Gurion, aki az új állam első miniszterelnöke is lett.

A 24 alapító által aláírt Függetlenségi Nyilatkozatot a jeruzsálemi Izrael Múzeumban állították ki, miután a kettészakított város 1967-ben újraegyesült.

“Miután aláírtam, sírtam. Amikor iskolás gyerekként az amerikai történelmet tanultam, azokról is olvastam, akik aláírták az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát. Olyan hihetetlen volt, hogy azok valódi emberek voltak és az valóban megtörtént. És akkor én is ott ültem és aláírtam a függetlenségi nyilatkozatot.” - így emlékezett vissza Golda Meir a történelmi pillanatra.

Izrael Állam Függetlenségi Nyilatkozata
Tel-Aviv, 1948. május 14.

Izrael földje a zsidó nép szülőhazája. Itt formálódott ki szellemi, vallási és nemzeti identitása. Itt vívta ki függetlenségét és hozta létre nemzeti és egyetemes [jelentőségű] kulturális értékeit. Itt írta meg és adta a világnak a Bibliát.

A zsidó nép, azt követően, hogy hazájából elűzetett, szétszóratásának minden helyszínén hűséges maradt Izrael földjéhez, s szüntelenül imádkozott és reménykedett, hogy valamikor visszatérhet [szülőhazájába], s helyreállíthajta nemzeti szabadságát.

E történelmi kötelék okán a zsidók évszázadokon át azért harcoltak, hogy visszatérhessenek őseik országába, s visszaszerezzék államukat. A legutóbbi évtizedek során tömegesen tértek vissza [Palesztinába]. A pionírok, az illegális betelepülők és [a hazát] védelmezők felvirágoztatták a sivatagot, újjélesztették a [héber] nyelvet, városokat és falvakat építettek, saját gazdasági és kulturális élettel bíró, reményteljes közösséget teremtettek. Békére vágynak, melyet készek megvédeni is. Az ország minden lakosa számára biztosítják a haladás gyümölcseit, s bíznak abban, hogy független nemzetté válhatnak.

1897-ben az első Cionista Kongresszus, amelyet Theodor Herzl eszméje, A Zsidó állam ihletett, kinyilvánította a zsidó nép jogát a nemzeti újjászületésre saját országában.

Ezt a jogot 1917. november 2-án a Balfour Nyilatkozat elismerte, a Népszövetség mandátuma pedig megerősítette, ily módon szabályos nemzetközi elismerésben részesítve a köteléket, mely a zsidó népet Erec Izráelhez fűzi, illetve

azt a jogot, hogy e földön létrehozza nemzeti otthonát.

A közelmúltban a zsidó népre szakadt borzalom, mely milliók pusztulásához vezetett Európában, ismét bebizonyította, hogy meg kell oldani a zsidó nép hontalanságának és függetlensége hiányának problémáját. Ennek eszköze a zsidó állam helyreállítása Izrael földjén, amely meg fogja nyitni kapuit minden zsidó előtt, s megadja majd a zsidó népnek a jogegyenlőséget a nemzetek családjában.

A rettenetes európai mészárlás túlélői, valamint a más országokból érkező zsidók a nehézségek, akadályok és szenvedések dacára sem mondtak le erőfeszítéseikről, hogy Izrael földjére jöhessenek. Követelik jogukat ahhoz, hogy méltóságban, szabadon és becsületesen dolgozva élhessenek őseik földjén.

A második világháború során a palesztinai zsidó közösség maradéktalanul kivette részét a szabad nemzetek náci veszedelem elleni harcából. Katonáinak önfeláldozása és háborús erőfeszítései méltóvá tették arra, hogy egyenrangú helyet kapjon az Egyesült Nemzetek Szervezetét megalapító nemzetek sorában.

1947. november 29-én az Egyesült Nemzetek Közgyűlése határozatot hozott egy független palesztinai zsidó állam felállításáról, és felszólította az ország lakosait, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a határozat végrehajtása érdekében. A zsidó nép független állam alapításához való jogának Egyesült Nemzetek általi elismerése visszavonhatatlan.

A zsidó népnek alapvető, természetes joga, hogy valamennyi többi nemzethez hasonlóan, függetlenséghez jusson saját, szuverén államában.

Ezért mi, a Nemzeti Tanács tagjai, a palesztinai zsidó közösség és a cionista világmozgalom képviseletében, a mai napon, a palesztinai brit mandátum megszünésekor, ünnepi ülésre gyűltünk össze.

A zsidó nép természetes és történelmi jogai és az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének határozata alapján ezennel kihirdetjük a zsidó állam megalakulását Palesztinában, amely az Izrael Állam nevet fogja viselni.

Kinyilvánítjuk, hogy a mandátum megszűnésétől, 1948. május 14-én éjféltől mindaddig, míg az állam törvényesen megválasztott testületei felállításra nem kerülnek, összhangban az alkotmánnyal, amelyet az Alkotmányozó Nemzetgyűlés legkésőbb 1948. október 1-jéig ki fog dolgozni, a jelenlegi Nemzeti Tanács Ideiglenes Államtanácsként, országos végrehajtó tanácsa pedig mint a zsidó állam – Izrael – Ideiglenes Kormánya fog működni.

Izrael Állam szabad bevándorlást fog biztosítani a diaszpóra országaiban élő minden zsidó számára, és elősegíti az ország fejlődését annak minden lakosa javára. Az állam a szabadság, igazságosság és békesség elvein fog alapulni, úgy, ahogyan azt Izrael prófétái elgondolták. Minden állampolgárának, vallási, faji és nemi különbségre való tekintet nélkül, biztosítani fogja a teljes társadalmi és politikai egyenlőséget, s szavatolja számukra a szabadságot lelkiismereti, vallási, művelődési és kulturális téren egyaránt. Gondoskodni fog valamennyi vallás szent helyeinek és ereklyéinek sérthetetlenségéről, és tisztában fogja tartani az Egyesült Nemzetek Alapokmányának elveit.

Izrael Állam kész együttműködni az Egyesült Nemzetek Szervezetének testületeivel és képviselőivel az 1947. november 29-i közgyűlési határozat végrehajtásában, és lépéseket tesz Palesztina egészének gazdasági egysége megteremtésére.

Felkérjük az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy segítsen a zsidó népnek állama felépítésében és abban, hogy Izrael a nemzetek családjába befogadást nyerjen.

A [palesztinai zsidó közösség elleni] támadások ellenére

felhívással fordulunk Izrael Állam arab lakosaihoz: térjenek vissza a béke útjaira, s vegyék ki részüket az ország fejlesztésében, az állampolgári jogok teljességének és egyenlőségének, valamint az állam ideiglenes és végleges testületeiben és intézményeiben való igazságos képviselet elve alapján.

A béke és a jószomszédi viszony jegyében kezet nyújtunk minden szomszéd államnak és népnek, s felszólítjuk őket, működjenek együtt a független zsidó nemzettel mindannyiunk közös javára. Izrael Állam kész részt vállalni a Közel-Kelet békés fejlesztésében és felvirágoztatásában.

Kérjük a zsidó népet szerte a nagyvilágban, álljon mellénk a bevándorlás és az országépítés munkájában, legyen segítségünkre a küzdelemben, hogy megvalósíthassuk a múlt nemzedékeinek álmát, Izrael újjászületését.

Bízva Izrael Kősziklájában, aláírjuk e nyilatkozatot az Ideiglenes Államtanács ülésén, a haza földjén, Tel-Aviv városában, szombat előestéjén, az 5708. év ijár hónap 5. napján, 1948. május 14-én.

(forrás: magen.hu)